Sikeres vezetők
Cool cégek
Lazulós - Nők az informatikában
Bevállalós (tesztimóniák)
Utánpótlás

A legjobb, ha már az oviban is Enter volt a jeled

Bíró Tamás, a Sense/Net alapítója és marketingigazgatója szerint az informatika nem csak jó üzlet, hanem olyan szerethető hivatás is, ami jobbá teheti mások életét. A szakma elhivatottja nem a Tom és Jerryn nőtt fel; már gyermekkorában a számítógépek világa vonzotta. 

Már egész kicsi koromban érdekelt a tudomány, a robotok, a gépek. Aztán a nyolcvanas években, amikor az iskolát kezdtem, már elérhetőek voltak a személyi számítógépek, nagy örömömre ezekhez már én is hozzáfértem. Ebben az időben TV BASIC néven ment egy sorozat, amiből programozást lehetett tanulni. Rengeteget néztem, és mivel nem volt számítógépem, papíron írtam a kis programokat. Mindent eldöntő élmény volt az a nyári számítógépes tábor, ahol egy önkéntes kiskatona programozást tanított nekünk. Onnan már nem volt megállás – a tábor végén rendezett programozói versenyt én nyertem. Ennek ellenére sokáig mérnök akartam lenni, és végül az is lettem, a számítógép mindig hobbi volt.

Miért szereti a szakmáját, mi lehet benne vonzó mások számára is?

Hatalmas sikerélmény látni, hogy amit alkot az ember, azt használják, szeretik. Ha jó szoftvert készítesz, azzal ezrek napi munkáját vagy szórakozását teszed élvezetesebbé. Mindegy, hogy a YouTube-ot programozod, vagy egy könyvelő szoftvert, vagy valami automata gépet. A szoftverkészítés valahol teremtés, életet lehelünk a gépbe – és ez nagy feeling. Másodsorban az IT üzletnek sem rossz. Az a tudat, hogy valakik milliókat fizetnek a szoftveredért, mert az nekik még több milliót termel, jó érzés. Ezt a jó érzést még megtriplázza a tény, hogy jól meg is lehet belőle élni. A szüleim részéről nagyszerű befektetés volt, hogy taníttattak és támogatták a „számítógép-mániámat”, ami később munka és üzlet is lett.

Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó informatikusnak?

Széles látókör, nyitott gondolkodás és némi egészséges fanatizmus is szükséges ahhoz, hogy valaki jó informatikus legyen. Az angol nyelv magas szintű ismerete – hiszen az IT nyelve az angol – szintén alapkövetelmény. Ma például több tucat, egyébként nagyszerű önéletrajzot szórtam ki, mert az illető nem tudott angolul. A tehetség pedig olyan alap, ami nélkül minden más hiábavaló. Ezt viszont sajnos nem lehet felszedni, és mérni is nagyon nehéz. A legjobbak a magas IQ mellett jó kommunikációs képességgel is rendelkeznek. Aki csak okos, de nem tud kapcsolatot teremteni másokkal (kollégákkal, ügyfelekkel), az nem fogja sokra vinni, legfeljebb az informatikai „szakmunkás” szintig. Persze abból is elég jól meg lehet élni. Aki viszont szót tud érteni a gépekkel és az emberekkel is egyszerre, az lesz az IT szakma igazi nyertese. Érdemes mihamarabb dolgozni, kipróbálni élesben, ne a posztdoktori cím után jöjjünk rá, hogy igazból nem is nekünk való az IT. 

Általában hogyan néz ki egy munkanapja, milyen blokkok, állandó programok és változó elemek vannak?

Ma már marketingvezetőként dolgozom a saját vállalkozásomban, ami több mint negyvenfős. Annak idején, amikor még öten dolgoztunk, és magam is programoztam, a napjaim igen változatosak voltak. Ügyfelekhez mentem konzultálni, aztán specifikációt írtam, programoztam, makacs hibákat kergettem egész nap. Sokat tanultam, újdonságokat kerestem, új ötleteket próbáltam ki. Ebben a szakmában csak előre lehet menni: az informatikában dolgozó ember olyan, mint a cápa, ha megáll, elpusztul. A fejlődés persze vehet sokféle irányt: lehet egy területen a végletekig specializálódni, lehet minél több technológiát megtanulni, illetve lehet a biznisz irányba is nyitni. Én az utóbbit választottam. 

Melyek azok az izgalmas kihívások, amelyek előrelendítik a munkát, és amelyekkel egy informatikus találkozhat?

Szinte minden munka kihívás: van, ami a tudásunkat teszi próbára, van, ami a tapasztalatot, más a türelmet – és van, ami mindhármat. Általában rövid határidőre, kevés pénzből kell nagyot alkotni. A művészet az, ha sikerül valami olyat kitalálni, amivel időt és ráfordítást lehet spórolni. Számomra a másik legnagyobb kihívás egy jó csapat megszervezése volt. Az informatikusok gyakran individualisták és egoisták, mind azt hiszi, hogy ő az okosabb, ráadásul sokszor egy-egy területen igazuk is van. Nos, ilyen embereket rábírni arra, hogy együtt, egy irányba haladva dolgozzanak, ez maga a csoda. 

Ha egy pályaválasztás előtt álló megkérné Önt, hogy mondjon olyan okokat, amiért ezt a pályát válassza, mivel győzné meg?

Ez olyan, mint a művészet, nem győznék meg arról sem senkit, hogy zongorista legyen vagy éppen színész. Ha nem érzi valahol nagyon mélyen, hogy neki a zongora mellett vagy a színpadon a helye, akkor úgyis kár a gőzért. Ha viszont valaki érzi, hogy számítógép nélkül szürke lenne az élete, akkor feltétlenül válassza ezt a szakmát, nem fogja megbánni sem emberileg, sem anyagilag. És ne is kérdezzen senkit, menjen és kódoljon. Az informatika akkor jó pálya, ha olyan az ember elhivatottsága, akár egy művészé vagy egy papé. A legjobb, ha már az oviban is Enter volt a jeled.

Mi az, amivel a szakmája mellett szívesen foglalkozik?

Szeretném, ha az informatikából nagy üzletet tudnék csinálni, mert akkor még nagyobb csapattal, még érdekesebb dolgokat lehetne megvalósítani. Azt hiszem, valami ilyesmi hajthatja a Google vagy a Microsoft alapítóit is. Ezen kívül szeretek szórakozni, nagyokat bulizni, imádom a rockzenét, de bejön az igényes gépzene is, mint a Kraftwerk vagy a Prodigy. A következő a család, van egy cuki kétéves kislányom. A feleségemmel pedig már megvan a jegyünk a májusi Metallicára is. Ezen kívül imádom a belga sört, és egzotikus kajákat is főzök, amelyek túlságosan is jól sikerülnek, ezért most fogyóznom kell.

---------------------------------------------------------

Magasabb életminőséget hozhat az emberiségnek az infokommunikáció

Ez az a technológia, ami egyaránt hatalmas sebességgel halad előre, mind a fejlődő, mind pedig a fejlett részében a világnak – hangsúlyozta dr. Beck György a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, az ICT szakma hosszú évek óta meghatározó szereplője.

„Elméleti matematikusként végeztem majdnem "egy évszázaddal ezelőtt", 1978-ban” – eleveníti fel a kezdeteket a vezérigazgató. Egy ideig párhuzamosan foglalkozott matematikai kutatással és informatikával, majd a dán Műegyetemen eltöltött fél éves ösztöndíjas kutatás után elkészítette a doktori disszertációját matematikából. Ezután mégis úgy döntött, hogy inkább az infokommunikáció felé orientálódik.

Miért vett ilyen fordulatot a pályája, miért érintette meg ennyire ez a terület?

Egyrészt úgy gondoltam, hogy nem vagyok benne abban a nagyon szűk körben, akik elég tehetségesek ahhoz, hogy valóban matematikai kutatással töltsék el az életüket, másrészt láttam, hogy az infokommunikációs iparág milyen fantasztikus jövő előtt áll és milyen hatással lehet a jövőnk pozitív irányú megváltoztatására. Az iparág szerintem jelenleg a legdinamikusabban fejlődik az egész világon és a legnagyobb hatással van az emberiség életvitelének javítására. Jelenleg már több mint 4 milliárd mobil felhasználó van a világon! Ez az a technológia, ami egyaránt hatalmas sebességgel halad előre, mind a fejlődő, mind pedig a fejlett részében a világnak és mindenütt meghatározó az életminőség, hatékonyság jelentős növelésében.

Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vezetővé legyen ebben a szektorban? Árulja el a titkát…

Azt gondolom, hogy a szükséges képességek, elvárások nagy része leginkább "iparág független", hiszen a sok-sok munka, az egész életen át folytatandó tanulás, csapatjáték, példamutatás egyaránt alapvetőek sok-sok más iparágban is.

A Vodafone vezérigazgatójaként kevés ideje maradhat a magánéletre? Mivel tölti legszívesebben?

A kevés szabadidőmben próbálok minél többet a családommal együtt lenni, sportolni (vizilabda, foci) és szépirodalmat olvasni. Ezen kívül számos társadalmi funkcióm is van, ahol szintén szívesen veszek részt különböző feladatok megoldásában.

---------------------------------------------------------

Dinamizmus, meglepetések, jövőbe látás

A szakma szeretetéről, a kihívásokról és izgalmakról, az egyik legfiatalabb és legsikeresebb szakemberrel, Fazakas Andrással, a Nav N Go operatív igazgatójával beszélgettünk.

Fazakas András telekommunikáció és mobil eszközök iránti érdeklődése egészen fiatal koráig nyúlik vissza. Már az egyetemi évek alatt elkezdett dolgozni infokommunikációs területen, akkor az új keletű személyhívók keltették fel az érdeklődését, ezért az ezzel foglalkozó Easy Call Rt-nél helyezkedett el. Ahogy a piac változott, ő is váltott, és a mobiltelefonok felé fordult, ekkor vállalt feladatokat az akkori Westelnél (későbbi T-Mobile-nál), ahol közel 10 évet töltött el. A következő szakmai állomás már a navigációs terület lett, ami szerinte ma is felívelő ágban van, és még számtalan meglepetést tartogat. „Azért szeretem ezt a szakmát, mert összekapcsolhatom azt a két irányt, ami mindig is érdekelt: a kommunikációt és az IT-t. Ez a két terület szimbiózisban él egymással, úgy látom, egyre inkább elválaszthatatlanok. A fejlesztések talán ebben az ágazatban a legdinamikusabbak, és sokszor kiszámíthatatlanok is, ami izgalmassá teszi a feladatainkat. Sokszor kell a „jövőbe látnunk” vagy épp nekünk felkínálni a jövőt, az új irányokat. Aki erre késztetést és képességet érez, nem találhat jobb helyet, mint az ICT.”
A igazgató elmondta, hogy azok számára, akiket ez a terület érdekel, az alapvető technikai jártasság mellett nélkülözhetetlennek tartja a személyes érdeklődést, a nyitottságot az újdonságok felé, hiszen pont ez az a szektor, ahol lépést kell tartani a technológiával, még akkor is, ha „csak” az adott terület üzleti részével foglalkozik valaki. Az általános vezetői képességek ugyanígy szükségesek, csakúgy, mint a teherbírás. És nem szabad megfeledkezni a nyelvtudásról sem, az angol nyelv ismerete alapvető.
A már nagyon fiatalon komoly sikereket elért szakember a szabadidejében sem tud teljesen elszakadni a kütyüktől: sokat olvas ebben a témában, vagy épp teszteli az újabb és újabb mobil eszközöket. Emellett teljes kikapcsolódást jelent számára a motorozás, vagy egy nagy séta a kutyáival.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A szakma mellett a búvárkodásnak és a fotózásnak hódol
 
Pályája alakulásáról, az informatikai szakma szépségeiről Juhász Istvánnal, a Grepton vezérigazgatójával beszélgettünk.

Miért és mikor választotta ezt a pályát, hogyan és mikor dőlt el, hogy az informatikai iparágban fog karriert építeni?

A Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Szakának arra az évfolyamára jártam, ahol a hallgatók az első év első félévében választhattak, hogy átigazolnak-e a tanév felénél induló informatikus képzésre. Én úgy döntöttem, hogy maradok. Kis vargabetűvel végül mégis az informatikai szakmában lettem sikeres.

A második évfolyam elején egy digitális technika előadás szünetében az előadóm megkérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem dolgozni a tanszéken, amire boldogan mondtam igent. Az első időben hangszintetizálással, majd hangfelismeréssel foglalkoztam. Terveztem és építettem a témához megfelelő hardvert, írtam hozzá gépi kódban szoftvert, majd az utófeldolgozást C++ nyelven programoztam. Így talán még többet és talán még gyakorlatiasabban foglalkoztam számítástechnikával, mint az informatikus hallgatók. A diploma megszerzése után az akkor induló Phd képzés keretében ezt a témát folytattam. Mellette egy Intuitive Solution nevű grafikus környezetben kezdtem egy cég megbízásából egy ERP rendszert fejleszteni. Közben elkezdtem foglalkozni a Microsoft Windows-zal is, bár ismerősem, tanáraim és az általam ismert cégvezetők nagy része szerint teljesen feleslegesen, mert „egy ilyen nagy memória igényű rendszer soha nem fog elterjedni”. Nem volt igazuk. Mivel az Egyetemen tanítottam is, ezért könnyen jött az ötlet, hogy tanítsak máshol is. Először középiskolákban vállaltam informatika oktatást, majd cégeknél, magánszemélyeknél. Így kerültem egy volt tanárom révén a Rolitron nevű céghez, ahol már annyi munkát tudtam szerezni, amit már nem lehetett egyedül elvégezni. Mivel a tennivalóim igencsak megszaporodtak, elkezdtem olyan szakembereket keresni, akik a rajtam keresztül érkező megbízások teljesítésében voltak segítségemre. Oktattunk, egyedi szoftvereket fejlesztettünk, komplett informatikai rendszereket felügyeltünk és üzemeltettünk. A Phd képzés befejezésével úgy döntöttem, hogy csatlakozom a Rolitronhoz és ketten megalapítottuk a szoftverrel foglalkozó csapatot, amely szoftverértékesítést, szoftvertanácsadást, szoftverfejlesztést és oktatást jelentett. Kemény munka következett, általában reggel 7-kor kezdünk és 11 óráig bent voltunk, de a munkám eredményeképpen két év múlva kineveztek igazgatónak. Így dőlt el, hogy a karrierépítésem az informatikai iparágban fog megtörténni.

Miért szereti a szakmáját, mi lehet vonzó mások számára is?
Mindig is objektív embernek tartottam magamat, ezért szerettem a számokat. Vonzódtam az elektronikai dolgok iránt már kis koromtól. A digitális technika tanulása, később tanítása, a programozás, az algoritmusok kitalálása sok érdekes dologra rávilágított. Tetszett, hogy a nulla és egyesek sorozatával játékokat fejleszthetünk, munkagépeket vezérelhetünk, folyamatokat írhatunk le. Éreztem, hogy hatalmas fejlődés van kilátásban ezen a területen, amit látva biztos voltam abban, hogy nem lesz unalmas az életem, egy folyamatosan változó, állandóan új kihívásokat és ezáltal új lehetőségeket biztosító életpálya vár rám. Ebben nem is kellett csalódnom. Ami a ráadás, hogy informatikára a világ minden részén, a gazdaság és a mindennapi élet minden területén egyre inkább szükség van.

Ön szerint milyen tulajdonságokkal és tudással kell, hogy rendelkezzen egy sikeres vezető, szakember ebben a szektorban?
Következetesség, gerincesség, szavahihetőség. Tudni kell vezetni, biztatni, motiválni a mögötte álló csapatot, s az eredményeket megfelelő helyükön kezelni. Fontos, hogy legyen célja, stratégiája mind a cége, mind a saját maga számára, s ezek nyomán tudjon könnyen meghozni döntéseket.

Mi az, amivel a szakmája mellett szívesen foglalkozik?
Szeretek utazni, s az utazás mellett búvárkodom, illetve fényképezek. Azért, hogy ennek is legyen valami kevés köze ha nem is direkt az informatikához, de legalább a digitális technikához, akkor elmondhatom, hogy az első voltam az országban, aki a víz alá komolyabb digitális fényképezőgépet vitt le. Mivel eddig 11 önálló kiállításom volt és 9 csoportos kiállításon voltak láthatóak a képeim, ezért talán nem meglepő, hogy érdekel még a képzőművészet, főleg a kortárs festészet és szobrászat.

-----------------------------------------------------------------------

A számítógépes szakkörtől a vezérigazgatói székig

”Hiszek az egy másodperces döntésekben” – mesél az informatikával való találkozásáról és szakmai karrierjéről Papp Péter, a kancellár.hu vezérigazgatója.

Nyolcadik osztályos voltam, amikor egy délután a suli után, szóltak hogy számítógépes szakkor indul, és ha akarok, akkor menjek. Egy ZX Spektrum-on kezdtem az ismerkedést az IT szakmával. Akkor rögtön tudtam és el is döntöttem, hogy én ezzel fogok foglalkozni. Innen egyenes pálya vezetett a matek fakt-ra, majd érettségi után az ELTE programozó matematikus szakára. Aztán specializálódni kellett és én a biztonságot választottam. Azt gondolom ez a szakma csúcsa, mert itt csak szükséges feltétel, hogy a legjobb legyél, de nem elégséges.

Arra kérdésre, hogy miért szereti a szakmáját, Papp Péter elmondta, matematikusként csodálatos dolognak tartja, hogy 0-bol és 1-ből mekkora világot lehet összerakni (a pucer nőktől a deviza swap ügyletekig). De az sem elhanyagolható, hogy az informatikusok a világon bárhol megértik egymást, míg a koleszban a szomszéd szobában lakó bölcsész lánnyal egy 3 perces beszélgetés inkább tűnt tündérmesének, mint a 2x2 józanságának. „Szóval informatikuskent egy nagy család része leszel és megtálalod a közös hangot Sydneytől Székelyudvarhelyig minden IT-sal.” Ja, és ami még fontos lehet, hogy jól is lehet keresni vele.

Egy informatikusnak készülő fiatal jól teszi, ha önvizsgálatot tart, van-e benne elég kitartás, jókedv és optimizmus, de ha esetleg informatikai vezetőnek is készül, akkor sokkal több területen kell kiemelkedőnek lennie: „jó sales, jó Hr-es, jó politikus, jó az EQ-ja, és minden posztra megtalálja a megfelelő embert, akiknek folyamatosan lehetőséget ad, hogy jobb vezetők legyenek, mint ő maga” – foglalta össze a szerinte legfontosabbakat a vezérigazgató.

És hogy mennyire nem „szürke” egy informatikus mindennapi élete, Papp Pétertől megtudtuk, hogy szabadidejét elsősorban értékteremtéssel tölti. Létrehozott például egy céget, amely működik alkalmazottak nélkül, (ez egy igazi menedzsment kihívás).

Rendbe hozott egy 83-as Alfa Romeo GTV6-ot, hogy maradjon meg ez a szépség 50 év múlva is, persze addig is kihasználja az autó szépségét. Régi könyveket restauráltat, messze-messze értékük fölött, hogy 200 év múlva is tudjon valaki gyönyörködni bennük, persze addig is ő gyönyörködik a szépségükben. És végül, de nem utolsósorban szereti segíteni mikrokörnyezetét: családja, közeli barátai körét, de nem maradhat el a szívéhez igazán közel álló társadalmi felelősségvállalás sem.

-----------------------------------------------------------------------------------

Az informatikusok jó helyzetben vannak a munkaerőpiacon

Állítja Szőke Márton az IndexTools alapítója, akinek cégét tavaly áprilisban vásárolta fel az amerikai Yahoo!.

Tavaly áprilisban egy magyar informatikai cég világraszóló sikerétől volt hangos a sajtó, amikor a webanalitikával foglalkozó IndexToolst felvásárolta a Yahoo!. A budapesti szoftvercég tulajdonosa, Szőke Márton 2000-ben alapította meg az informatikai vállalkozást, 2006-ban pedig az "Év Fiatal Informatikai vállalkozója" díjjal tüntették ki.

Miért pont a webanalitika?
Gyerekkorom óta érdekeltek az új technológiák, így az internet is. A webanalitika az a terület, ami tényleges üzleti problémákra ad választ, és lehetővé teszi, hogy számszerű adatok alapján nyomon követhető legyen minden felhasználói kattintás, ami egy weboldalon történik.

Mi kellett ahhoz, hogy ezt a kínálkozó helyzetet kihasználva valóban sikeressé váljon az IndexTools?
A cég tevékenységének egy világos, kristálytiszta fókusza volt. Sikerült egy igen tehetséges és magasan képzett informatikus csapatot, illetve egy nemzetközi menedzsmentet összeverbuválni. Ehhez már csak néhány év kemény munka kellett, aminek aztán meglett a gyümölcse.

A felvásárlást követően maradtál a cégnél, a szakmában. Mit nyújthat az iparág, amelyet talán egyik másik sem?
Számos olyan – egyébként népszerű – szakmát ismerek, ahol hosszú éveket kell várni a nagy pillanatokra. Az informatikában a kiugrás lehetősége bármikor adott, mindehhez pedig a legtöbb iparágnál és divatszakmánál verseny-képesebb fizetés járul. Az informatika sokkal inkább transzformálható tudás globális szinten, mint sok más szakma. Egy bölcsész, egy jogász, egy építész de akár egy közgazdász is sokkal nehezebb helyzetben van e téren.

Milyen szakmai lehetőségek, milyen életmód az, amelyek egy szakképzett, agilis és fiatal szakember előtt ál?
Egy megfelelően képzett informatikus mindig talál munkát, amiért jól meg fogják fizetni. Bátran mondhatom, irigylésre méltó a helyzetük, a világ bármely pontján dolgozzanak. Jellemzően magas a fizetésük, a munkakörülmények is többnyire átlagon felüliek, és talán erre az iparágra jellemző leginkább a rugalmas munkavégzés, azaz lehet az irodától távol vagy otthon is dolgozni. A Yahoo!-nál mi magunk is el vagyunk kényeztetve, mindenből a legújabb technológiát használjuk. Mindezekhez igazodva természetesen az elvárások is magasak.

Mindezek ellentmondanak azoknak a tévhiteknek és előítéleteknek, amelyeket az informatikai szakemberekről alkotnak.
Én például nem tudom, milyenek a szürke, unalmas informatikusok, nem találkoztam eggyel sem. Nálunk mindenkinek van az informatikán kívüli oldala is, ami színessé teszi a társaságot. Én magam sem a gép előtt töltöm minden időmet, teniszezem, ha szél van szörfözöm, nyáron vitorlázok, télen snowboardozok, és magyar irodalmat illetve amerikai folyóiratokat olvasok.